Az Európa-bajnokság csapatai: Szlovákia
Az E csoport utolsó csapata érkezik most: Szlovákia. Megnéztük már a spanyol, a svéd és a lengyel válogatottat is, szóval megyünk tovább előre. Nem árulunk el nagy titkot, hogy szerintünk északi szomszédaink a kvartett leggyengébb tagjai, és továbbjutásukra elég kevés esély mutatkozik.
2016-ban még Jan Kozak vezetésével kvalifikálták magukat Franciaországba, és ott egyáltalán nem szerepeltek le egy nehéz csoportban. Egy ponttal maradtak le a továbbjutást jelentő második helyről, Oroszországot sikerült megelőzni, Angliával döntetlent játszottak, Kozak meg is kapta továbbra is a bizalmat.
Egészen 2018-ig élvezte azt, az oroszországi VB már egy fokkal rosszabbul sült el. Annyira rosszul, hogy nem jutottak ki. Hiába végeztek a csoportjuk második helyén, Fortuna kissé elengedte a kezüket. Ugyanis a kilenc csoportmásodikból nyolc játszhatott osztályozót a kijutásért. Szlovákia a kilencedik lett.
2018. októberében aztán jött a hír: Kozák saját kérésére a szerződést felbontják, véget ért egy ötéves kapcsolat, Szlovákiának pedig új menedzser után kellett néznie. Az ok egyébként felettébb érdekes volt. A Csehország – Szlovákia mérkőzés után – ahol a szlovákok kikaptak – Kozák nem tudott aludni, zavarta a vereség, ezért kétszer is megnézte a meccset, majd megnézte, hogy fiai mit csinálnak. Heten a keret tagjai közül épp akkor surrantak vissza a szállásukra. Közülük négyen a csapat jelene és jövője voltak. Másnap megkérdezte őket, miért tették, és normális választ egyiküktől sem kapott.
Így – mondta Kozák később – három megoldás maradt: Szemet huny az eset felett, kirúgja őket a csapatból. Vagy lemond. Ő a harmadikat választotta.
A mostani EB-re a korábbi sportigazgatót – és Kozák asszisztensét – Stefan Tarkovicot választották, akinek komoly edzői múltja nem volt, megbízatása pedig összesen három mérkőzésre szólt.
Mivel azonban a csapatot kivezette, így ő maradt a szövetségi kapitány…
Az út az Európa-bajnokságig
Stefan Tarkovicnak tehát sikerült. De hogyan?! Nem kis izgalmak közepette. Hamsikék velünk voltak egy csoportban, ahogy Horvátország, Wales és Azerbajdzsán. Az utolsó forduló előtt még három csapatnak voltak továbbjutási reményei: Walesnek, Szlovákiának és Magyarországnak. A legjobban a magyarok álltak, ám Wales Aaron Ramsey duplájának köszönhetően legyőzte a mieinket, így Szlovákia hiába nyert Azerbajdzsán ellen 2-0-ra, csak a harmadik hely jutott nekik. Ekkor egyébként még Jan Hapal volt a szövetségi kapitány.
A Nemzetek Ligája alapján viszont jogosak voltak a rájátszásra vagy pótselejtezőre vagy play offra – hívjuk, ahogy akarjuk. És ekkor kérték fel Tarkovicot, hogy a novemberi mérkőzéseken irányítsa a válogatottat. Olyan edzőre volt szükség, aki jól ismeri a csapatot, és Kozák egykori asszisztense elmondhatta magáról ezt.
Az elődöntőben Írország együttesét hazai pályán fogadták – ugyebár csak egy meccsen dőlt el a továbbjutás -, és a felek túlóráztak, büntetők után derült ki, hogy ki megy a döntőbe. Mivel a szétlövés során Browne és Doherty is hibáztak, így Lobotkáék készülhettek az északírek ellen.
Ott sem volt elég 90 perc, ugyanis Juraj Kucka góljára a 88. percben egy öngóllal válaszoltak az északírek, Martin Skriniar szerencsétlen mozdulata után jöhetett a kétszer negyedóra.
Ott viszont még egyszer kapuba találtak a szlovákok, Michal Duris kilőtte csapatát az EB-re.
A keret tagjai
Stefan Tarkovic keretéből négy játékosnak kellett elhagyni az ausztriai edzőtábort. A mester maga közölte a hírt a játékosokkal, a legrosszabb – állítása szerint – az volt, hogy Matús Beronak öt év után másodszor is el kellett ezt mondania.
Arról is szó volt, hogy László Benes nem lesz tagja a csapatnak, a 23 éves játékos egy kissé hisztis volt márciusban, fáradtságra hivatkozva nem utazott haza a nemzeti csapat soron következő mérkőzésére. Ez persze Tarkovicnak sem tetszett, de végül elsimították a problémát.
Beron kívül Erik Jirka, David Strelec és Jakub Holubek nem utazhat a társakkal.
Viszont a szűk keretben maradt az egyik legtapasztaltabb szlovák Robert Mak, aki történetesen a Ferencváros játékosa.
Íme a játékoskeret:
Kapusok: Martin Dúbravka (Newcastle United), Dušan Kuciak (Lechia Gdańsk), Marek Rodák (Fulham)
Védők: Dávid Hancko (Sparta Praha), Tomáš Hubočan (Omonoia), Martin Koscelník (Liberec), Peter Pekarík (Hertha BSC), Ľubomír Šatka (Lech Poznań), Milan Škriniar (Inter), Martin Valjent (Mallorca), Denis Vavro (Huesca)
Középpályások: László Bénes (Augsburg), Ondrej Duda (Köln), Ján Greguš (Minnesota), Marek Hamšík (IFK Göteborg), Lukáš Haraslín (Sassuolo), Jakub Hromada (Slavia Praha), Patrik Hrošovský (Genk), Juraj Kucka (Parma), Stanislav Lobotka (Napoli), Tomáš Suslov (Groningen), Vladimír Weiss (Slovan Bratislava)
Támadók: Róbert Boženík (Feyenoord), Michal Ďuriš (Omonoia), Róbert Mak (Ferencváros), Ivan Schranz (Jablonec)
**Ez az ajánlat kizárólag a sportfogadasonline247.com:2096 játékosainak elérhető, a weboldalon nem látható. A bónusz automatikusan aktiválódik, amikor a játékos végrehajtja az első befizetését az üdvözlő bónuszért.
*F. Feltételek érvényesek! Kattints a "Fogadj most!" hivatkozásra a részletekért
A felkészülés
Szlovákia már mindkét felkészülési mérkőzésén túl van, nyerni viszont egyszer sem tudott. Igaz, nem is kaptak ki. Nem kell sherlocki magasságokba törnünk, hogy kitalálhassuk: Mindkét találkozó döntetlennel végződött.
Először Bulgária legjobbjaival mérkőztek meg (1-1 lett a meccs, László Benes rúgta a gólt), aztán Ausztria következett, azon a 90 percen nem született gól.
A szövetségi kapitány
Tarkovic nem tudott kiteljesedni, mint játékos, 24 évesen egy sérülés derékba törte a karrierjét. Ezt követően viszont maradt a futballnál, és edzőként próbált minél feljebb és feljebb jutni.
Karrierje során edzette az U19-es lányokat, majd másodedzőnek állt a Zilinánál és a Baniyasnál. Jött a szlovák U18 (ezúttal már a fiúk), majd az MFK Kosice, a Tatran Presov, a Zilina, és a megbízatás Jan Kozák segítőjeként. Itt volt a leghosszabb ideig, kitartott a szövetségi kapitány mellett végig.
A kulcsjátékos
Vannak jó nevű labdarúgók ebben a keretben, kezdve Szczesnyvel, Lobotkával, Skriniarral, Haraslinnal és persze Hamsikkal, akinek karrierje talán már lefelé ível, de anno gyönyörű éveket töltött a Napoliban.
A mi választottunk ezúttal Ondrej Duda lett. Az egykori Hertha BSC játékos manapság már a Kölnben rúgja a bőrt, de ez egy nagyon éles váltás volt, hiszen anno még az Arsenal is érdeklődött felőle.
A középpálya közepén, irányítóként és csatárként is bevethető, és mivel Schranz az osztrákok ellen megsérült, így lehet, hogy nem Durisban vagy Bozenikben látják a megoldást a szakmai stáb tagjai, hanem Dudában.
Szintén kiemelendő Pekarik is, az egykori berlini csapattárs, és a Newcastle kapusa, Dubravka is elég jó tavaszt futott. De mi kitartunk a választásunk mellett.
A felfedezett
Ami valakinek szerencsétlenség, az másnak lehetőség. Ivan Schranz az osztrákok elleni meccsen hat percet bírt, így előfordulhat, hogy egy kicsit várni kell, mire újra pályán láthatjuk a Jablonec csatárát. Ez megnyithatja a kapukat a 21 esztendős Robert Bozenik előtt. Az ifjú támadó tavaly igazolt a Feyenoordba, és bár még nem sikerült masszívan a kezdőbe verekedni magát, a játéka több mint bíztató.
A rangsorban még Duris előtte van, no meg épp az előbb írtuk, hogy Duda is tud éket játszani, így nem biztos, hogy ez lesz az áttörés éve, de a tehetség megvan, az esély meglehet.
A várható kezdőcsapat
Vladimir Weiss ezúttal kimaradt a mi kezdőnkből, de könnyen lehet, hogy Tarkovic teljesen máshogy gondolkozik. Csatárokból nem áll túl jól a szlovák csapat, így az egycsatáros játék borítékolható. A mi választásunk:
Dubravka – Pekarik, Skriniar, Vavro, Hubocan – Kucka, Lobotka – Haraslin, Hamsik, Mak – Duda
A menetrend
A szlovák csapat is Szentpéterváron kezd, a nyitófordulóban Lengyelországgal kell megmérkőzni, majd Svédország csapatával szintén a Gazprom Arénában csapnak össze. Az utolsó, harmadik fordulóban átugranak Sevillába, és a La Cartujában a házigazda, társrendező Soanyolországgal zárul a csoportkör.